Már három napja annak, hogy a pogány horda nyugalommal őgyeleg a Hortobágy völgyében, Orsolya, a többi asszonysereggel, kiket az apa a templom egyik tornyába menekültetett, épp azon töpreng, miként mentheti meg testvéreit, a házat, az állatokat vagy éppen a szomszédokat a kegyetlen és írtózatos lovagok elől, nem értve miért pusztítanak már annyi ideje e szász vídéken. A mesék, melyekkel a szülők rakoncátlan gyerekeiket ijesztgették, még Orsolya elődjétől erednek, ki valamikor egy késő tavasszal érkezett Hesse tájékáról éppen Kacára  és alighogy Orsolyával  egyidős lévén, mesterséget tanulni akarván, Szentágotán kontárként jelenkezett a nagyhírű mestereknél. És tímár lett belőle. Már száz éve annak és az lány  apja is még a bőrök cserzésével foglalatoskodott. Valamiképpen Szent Orsolya hasonló helyzetében lévén, kinek nevét is viselte, mondván, hogy barátnőivel együtt öngyilkossábga nem menekülhet, inkább az őrjöngőket kellene elkergetni, akkor is ha  őt nem nevezteték szentnek. Kigondolt egy tervet, és mikor senki se setjené, összegyűjté a torony eldugott zugaiban talált bőrfoszlányokat meg cafatokat, kilépe váratlanul az erődítmény elé, olyannyira rikoltozá és szökdécsele , hogy a süveg-tábor elmeneküle, nem tudván micsoda jelenség léve. Orsolya merészsége mérhetetlen léve, ha nem is avaták szentté, az idők elteltével az az Urzeln lett, ki a törököket kiűzte  Szentágotáról.

Szentágota, híres kézműves település, első írásos említése 1280-ból maradt fenn. Hírneve nem csak a tímárok, csizmadiák, szabók, kádárok vagy fazekasok céheiknek elképesztő tevékenységén alapszik, hanem az egész vár és a tornyok meglétén, amelyeket a céhek emeltek és karbantartottak.
Ezáltal a statútum  által Szentágota azt a királyi kiváltságot nyerte, hogy még 1376-tól kezdve, minden év június 24.-én, Szent János napján, vásárt szervezhetett, és megtarthatta a Nagy-Sink szék - bíróság székhelyének pecsétje feletti tulajdonjogát, amint ezt az 1409-ben, a Luxemburgi Zsigmond kancelláriája által kibocsájtott okmány bizonyítja. Ugyanebben az évszázadban, mivel a helység Havasalföld határainak a közelségében helyezkedett el, Mátyás király Szentágotát pallós-jogával illeti meg, valamit azzal a felhatalmazással, hogy háború idején a harcképes férfiak felét a vár megvédése érdekében tarthatta vissza.



A teremtemplom pontos építési évét nem ismerjük, állítólag egy volt román-kori bazilika helyére emelték. A hármas erődítmény az évek folyamán számos változásokon ment keresztül. A három hajó egy hosszas karzattal és egy ötszögű oltárral záródik, mely egy bejárattal a lelkész számára és egy késő gótikus  tabernákulummal rendlkezik. A karzat fölé egy mellvéddel ellátott védőszintet emeltek, mely öntőnyílásokat rejtett a támpilléreket összekötő homlokívek alatt, ezeket az 1892-es átépítéskor megsemmisítették.

A középső hajó egy fiókos dongaboltozattal fedett, a dél-nyugati oldalon, pedig az egykori terrakotta bordák nyomai láthatóak. A boltozat alátámasztását eredeti négyszögletű oszlopok bíztosítják, melyekhez kis pilléreket illesztettek. Eredetileg ezek felköríves árkáddal voltak ellátva, ezeket később az északi oldalon tört ívűre cseréltek le. Máskülönben ez a hajó, mely még ma is őriz román-kori boltívet, alacsonyabb mint a déli és karzattal rendelkezik. A déli oldal eléri a középső hajó magasságát, melyet hevederekkel tagolt keresztboltozat fed. A templom három hajójának megfelelően három portálja van, az ablaknyílásai tört ívben záródnak.

A nyugati oldalon egy masszív, hat szintes harangláb eléri a 44 méter magasságot, ennek folyosóján favázas karfal  vezet fel. A földszint három nagy tört íves árkádban nyílik, együttesen egy előcsarnokot képezvén a főbejárat előtt. A XVI. század első felében, amikoris az erődítési munkálatok elkezdődtek, a fazekasok céhe  magasításokat végzett a földszinten, majd a tornyot egy téglafallal erősítették meg. A téglafal fedélzete elérte a torony második szinti magasságát. A belső térséget két szintűre alakították, a felső emeletet összekötötték egy galériával, ez képezi az átmenetet a torony két nyugati szélsősége között. Az előcsarnok is egy mellvéddel és egy faszerkezetes galériával lett ellátva. 

A templom körül sorozatosan három belső udvart építettek, ma csak négy torony áll, a csizmadiák tornya, a szabók tornya és a kádárok tornya, az ezeket összekötő erődfalak is hiányoznak. A tornyokat termés- és görgetegkőből építették, kívül vakolattal vonták be és eredetileg a erődítmény belső udvarát védték. Az udvarba a  bejárat az északi oldalon fekvő boltíves, rostéllyal ellátott  torony alatt történik. Ez az kádárok közösségéhez tartozott. A szabók tornya a délkeleti, a csizmadiáké a délnyugati - az úgynevezett szalonnás torony, a kovácsoké, pedig keleten fekszik.

Mind a négy torony, öt emeletei fa platformokkal vannak elválasztva, ívelt öntőnyílásokkal ellátva, alsó szintjeik - kivétel a szabók tornya - boltozattal fedettek. A tornyok megközelítése, mint sok más szász erődítmény tornya is, mozgatható létrán törtenhetett.
Az első két udvar között lehetőség volt az  ú.n. zwinger kialakítására. Az utolsó, a sokszög alakú udvar, vizesárokkal volt ellátva. Ennek, a pataknak és a mocsaras területnek köszönhetően egy természetes védőövezet alakult ki. 

A pusztítások és az átalakítások krónikája nagyvonalakban a következőképpen foglalható össze: 1600-ban a zsoldosok leégették a templomot, ez később, 1614-ben került felújításra, 1845-ben a harmadik védőfalat lebontották, 1867-ben a belső udvart körülvevő kamrák összedőltek, 1870-ben  a tornyok már teljesen elkülönítve álltak, a falak lebontásából eredő építőanyagot az iskola felemelésére fordították, 1890-ben felújították a déli oldal boltozatának egyes részeit, két évvel később a karzat felett elhelyezkedő bástya került megsemmisítésre, majd 1908-ban a templom egy új tetőzetet kapott.
Magazin
Harman 14

Harman 14

Magazin

Az én Falum, Templomom és az én Meséim - 15 EUR

Johann Schaas, a riomfalvi (ném. Reichesdorf, Reichersdorf, románul Richiş) szász templom gondnoka, felejthetetlen emlékeit szász tájszólásban osztja meg velünk, arról az Erdély-i helységről, melyet szeretett, és melyet a kedvező történelmi viszonyok közepette sem hagyott el. Dokumentumfilm, 52 perc. Feliratok: román, angol, német, francia, olasz, magyar.
Évszakok
Évszakok
Áprilisban és májusban megcsodálhatják a tavasz kezdetánek ??julÓ fáit, a virágba borult réteket, a friss, zöldülö füvet, a bÓdito virágillatokat, a tiszta kék eget. Ez az ideális idöszak átelni a természet ??jjászületését és csodálatos képek készítésére!
Elmenyek
Elmenyek
Íme pár dolog, melyet semmiképpen nem kell elmulasztanod.
Helyi izek, Aromak
Helyi izek, Aromak
Egy igazán egyedi elmény átélése érdekében, nem kell elszalasztanod a helyi izek, ínycsiklandozÓ falatok ízlelését.
Orokseg
Orokseg
Az erödtemplomok egyedi és különleges tünemények, melyek egész EurÓpa területén csak pár helységben lelhetök. Több mint 300 szász erödtemplom létezett Erdélyben. Egyesek etüntek, más templomok tünöfélben, de legtöbb közülük büszkén állja helyét, akár elhagyatott vagy elfelejtett falvakban is.